K�vetkez� ellenfel�nk a szabadk�gy�si alakulat. A sorsol�s szesz�lye folyt�n a harmadik er�s �lcsapatnak nevezhet� egy�ttessel tal�lkozunk a harmadik fordul�ban! A szabadk�gy�si t�rsas�g �vek �ta er�s, massz�v csapatot alkot, biztosan t�maszkodhat a saj�t ut�np�tl�s�ra, hiszen a feln�tt alakulatban t�bb fiatal is szerephez jutott az elm�lt �vekben. A k�z�pp�ly�n fog eld�lni a m�rk�z�s, hiszen itt leger�sebb k�vetkez� ellenfel�nk is! J�l seg�tik a t�mad�sokat, kombinat�vak �s nem ijednek meg a test-test elleni k�zdelemt�l sem. El�l k�t stabil csat�ruk igen vesz�lyes, a h�ts� alakzat tal�n a gyenge pontjuk. A pillanatnyi forma fog d�nteni, rem�lj�k k�t szoros m�rk�z�s ut�n, most hazai p�ly�n kij�n a l�p�s �s pontot, pontokat tudunk szerezni.

Szabadk�gy�s telep�l�s t�rt�nelmi bemutat�sa:

Szabadk�gy�s (kor�bban K�gy�s) t�rt�nete az Anjou-korig vezethet� vissza, ugyanis az aradi k�ptalan egy (H�derv�ry L�rinc n�dor �ltal 1446-ban �t�rt) 1398-ban kelt oklevele telep�l�sk�nt (possessio) eml�ti, n�gy �vvel kor�bban pedig az odavezet� �tr�l t�rt�nik eml�t�s. Kezdetben Gacs�ly Gy�rgy (Georgius dictus Gachal), majd az Ajt�si-csal�d, k�s�bb Szokoli L�szl�, azt�n m�g sokan m�sok birtokolt�k. A sz�zadok folyam�n t�bbsz�r eln�ptelenedett, de mindannyiszor �jratelep�lt. A t�r�k ki�z�s�t k�vet�en b�r� Harruckern kez�re ker�lt, majd �r�kl�s r�v�n a Wenckheim gr�fi csal�d birtoka lett. Wenckheim J�zsef 1815-ben g�ny� (doh�nykert�sz) falut alap�tott �jk�gy�s n�ven, ezt k�vet�en az eredeti telep�l�st, K�gy�st, melyen f�ldes�ri k�ria, majd kast�ly �s k�polna �p�lt (befejezve: 1878-ban), majors�gi k�zpontk�nt �k�gy�snak, �k�gy�s-puszt�nak kezdt�k nevezni.

E majors�got a k�r�l�tte kialakult �p�letcsoportokkal �sszevonva 1950-ben �n�ll� k�zs�gg� szervezt�k; ekkor kapta a Szabadk�gy�s nevet is.