Az ekevas �s kasza m�r a telep�l�s legkor�bbi pecs�tk�p�n is szerepel.

A csillag els� jelent�s�ben a z�m�ben reform�tus vall�s� k�z�ss�gre utal, akiknek az �sei 1714-ben a bihari Bakonyszegr�l �rkezve els� feladatuknak tekintett�k, hogy papjuk - Szentbenedeki Istv�n nagytisztelet� �r - vezet�s�vel a romokban hever� templomot helyrehozz�k. (�j templomot 1782-ben �p�tettek, amely 1797-ben kapott tornyot.) Azt is kinyilv�n�tja e csillag, hogy az itt �l�k mindenkor k�szek voltak harcolni al�vet�s�k ellen, szabads�guk�rt, felemelked�s�k�rt. E k�zdelmek sor�t az e vid�kr�l sz�rmaz�, pog�ny(s�g�hoz visszat�r�) Vata vez�r l�zad�sa nyitotta meg, fia Javas (Iauus) folytatta. Eljutott ide Cserni Jov�n (c�r Jovan Nenad) h�re (1527), hadakoztak helyb�liek R�k�czi kurucai soraiban is, a Szegedinac Per� vezette zend�l�ket pedig e k�z�ss�g lelkip�sztora - Kecskem�ti J�nos - �ldotta meg (1735), akit ez�rt b�rt�nbe is vetettek. �s itt szervezt�k meg 1944-ben a b�ke �s munka mellett hitet t�v� Orsz�gos F�ldmunk�s Kongresszust.

A d�sz�tett hull�mos arany p�lya a telep�l�s "aranykor�t" id�zi fel, amikor is a 11. sz�zad els� fel�ben �p�lt biz�nci t�pus� templom�t elpuszt�t� Vata b�nb�n� nemzets�ge a 12. sz�zad elej�n �j templomot emelt (melyet e sz�zad v�g�n h�romhaj�s, kegy�ri karzatos, pill�res bazilik�v� �p�tett �t), s hozz�kapcsolva megalap�totta �s benc�sekkel n�pes�tette be Mindenszentek tisztelet�re szentelt nemzets�gi monostor�t: Csoltmonostort (ap�tja, Lodi m�r 1222-ben tan�skodott egy perben, Laszl� ap�tot pedig 1330 k�r�l eml�tik). A Csolt nemzets�g egyik 13. sz�zadi tagj�t�l, �brah�m isp�nt�l �j nemzets�gi �g vette eredet�t (�brah�mfiak, �br�nffy-k), birtokukban a telep�l�s felvir�gzott, bizony�tja ezt, hogy templom�nak papja, J�nos 1332-1337 k�z�tt 15 ez�stgaras p�pai tizedet fizetett.

A p�ly�t d�sz�t� v�r�s kereszt e monostor romj�nak �sat�sa sor�n el�ker�lt keresztet id�zi, a k�balta pedig - melyet ugyanott tal�ltak -bizony�tja, hogy e vid�k az �sid�k �ta lakott volt.

A V�szt�-m�gori �sat�s K�z�p-Eur�p�ban egyed�l�ll�an mutatja be az �vezredek sor�n egym�sra telep�lt kult�r�kat a k�korszakt�l a k�z�pkorig.

A k�k sz�n ez�st zsomb�krajzolataival az egykori v�zivil�got hangs�lyozza. Vizei hajdan tucatnyi fokkal csatlakoztak egym�shoz, h�t szigetet fogtak k�zre, n�gy zug �s k�t h�ts�g tagolta hat�r�t. Ennek k�sz�nhet�en, b�r sokszor ker�lt v�gvesz�lybe a telep�l�s, a t�r�k id�kben (1598) pedig csaknem kipusztult, s ha csak kevesen �lt�k is t�l a d�l�sokat, teljesen sohasem n�ptelenedett el.

A vizek mozg�sa v�zimalmok m�k�dtet�s�t is lehet�v� tette (az utols�t 1810-ben bontott�k le) a csatorn�z�s el�tt, �m k�s�bb m�r a Sebes-K�r�s is csak ritk�n, rendk�v�li �rad�sok idej�n (1925) l�togatott ide.

A korona d�s d�sz�t�sei �s a foszl�nyok azt a szorgalmas munk�t, �leter�t �s t�rekv�st f�mjelzik, amellyel a k�z�ss�g elnyerte �s �rzi a korona �ltal szimboliz�lt ter�leti auton�mi�t, �nkorm�nyzatis�got.