K�tegyh�za - A legnagyobb magyarorsz�gi rom�n nemzetis�g� telep�l�s K�tegyh�za B�k�s megye d�lkeleti r�sz�n fekv� nagyk�zs�g, a legnagyobb magyarorsz�gi rom�n nemzetis�g� telep�l�s: lak�inak mintegy 30 sz�zal�ka vallja mag�t rom�nnak. A t�rs�g m�r az �rp�d-kor ut�n ben�pes�lt, az els� �r�sos eml�k 1412-ben sz�l el�sz�r K�tegyh�z�r�l, amelyben F�v�lyesi Siket Elek a falu egy r�sz�t adom�nyk�nt megkapja. K�s�bb Mar�thy J�nos macs�i b�n tulajdona r�v�n a Gyulai V�ruradalom r�sz�v� v�lt. A t�r�k id�kben a falu Zar�nd v�rmegy�hez tartozott, majd a Gyulai V�r fennhat�s�ga al� ker�lt, s 1686-ban a tat�rok elpuszt�tott�k.  1723-ban a puszta L�venburg J�nos Jakab b�k�s megyei f�isp�n tulajdon�ba ker�lt, aki b�n�ti rom�nokat telep�tett a faluba, akik r�videsen templomokat �p�tettek. A jelenlegi rom�n ortodox templomot egy mesters�ges magaslatra �p�tett�k 1779-ben. Az Andr�ssyak tulajdon�ba ker�lt k�zs�gben 1742-ben kast�lyt, 1749-ben r�mai katolikus templomot �p�tettek, s K�tegyh�za a Gyulav�ri uradalom k�zpontja lett. A falu a XIX. sz�zad elej�t�l az Alm�sy-csal�d birtok�ba ker�l, akik 1804 ut�n a telep�l�s n�pess�g�nek egyharmad�t kitev� magyar lakoss�got telep�tettek a faluba. 1800-1812 k�z�tti m�rtani falurendez�s sor�n alakult ki a k�zs�g mai arculat�t meghat�roz� sz�les, hossz�, valamint a mer�legesen keresztez� utc�k rendje. Az 1848-49-es forradalmak idej�n a parasztmozgalmak egyik f�szke a telep�l�s, majd a huszadik sz�zad eleji agr�rvillong�sok sz�nhelye. Az els� vil�gh�bor�t k�vet�en rom�n csapatok, majd a m�sodik vil�gh�bor�ban a n�met �s szovjet csapatok harcoltak itt. Az Alm�sy gr�fok egykori romantikus st�lus� parkkal �vezett kast�ly�ban 1952-ben indult meg a k�z�piskolai oktat�s: a szakmunk�sk�pz�s sor�n egyidej�leg t�bb, mint k�tsz�zan saj�t�tj�k el a mez�gazdas�gi g�pismereteket, k�pzik a gazdaasszonyokat, a leend� falusi vend�gl�t�kat, az iskola erd�lyi vend�gtanul�kat is fogadott. Az itt m�k�d� FVM K�z�piskola �s Koll�gium, mint ahogy nev�ben is benne van a F�ldm�vel�s�gyi Miniszt�rium fennhat�s�ga al� tartozik. A tanint�zm�ny kiv�l�an alkalmas konferenci�k, rendezv�nyek megrendez�s�re: k�z�piskolai koll�gium�ban sz�llodai k�r�lm�nyek fogadj�k a messzir�l �rkez�t. Az iskol�hoz hatsz�z f�s �tkez� tartozik, amelynek konyh�ja a mai k�vetelm�nyeknek megfelel�en szolg�lja ki nemcsak az iskol�t, hanem a k�zs�g int�zm�nyeit is. A kast�lypark ter�let�n tal�lhat� a G�pfejl�d�st�rt�neti Gy�jtem�ny m�k�d� mez�gazdas�gi g�pekkel. A m�sik nagy jelent�s�g� m�vel�d�si �rt�k a K�tegyh�zi Rom�n T�jh�z. A telep�l�sen rom�n �ltal�nos iskola �s �vod�k m�k�dnek. A magyar �ltal�nos iskola 1997-t�l M�rki S�ndor t�rt�n�sz nev�t viseli. A vas�t f�vonal menti telep�l�sen kor�bban ERD�RT-telep m�k�d�tt. A mez�gazdas�gi jelleg� nagyk�zs�g k�zm�ves�t�se folyamatosan �p�l. Imm�r t�bb �ve nagy sikerrel rendezik meg telep�l�sen nyaranta a K�tegyh�zi Kultur�lis Napok rendezv�nysorozatot, amelyet 2007 nyar�t�l Pog�csa Fesztiv�lnak neveznek. A falu h�rnev�hez azonban egy m�sik rendezv�ny is hozz�j�rul imm�r 4. �ve: Orsz�gos Gasztron�miai Fesztiv�l. A fesztiv�lokr�l b�vebben a men�pontok alatt olvashat. A helyi vad�szt�rsas�g k�lf�ldi vad�szokat is fogad, a k�zeli Steigerwald Lovasiskola �s Tanyam�zeum els�sorban n�met �s osztr�k vend�geket cs�b�t.