Vas�rnap csapatunk T�tkoml�s v�ros�ba l�togat. Ellenfel�nk kisz�m�thatatlan form�ban van, hiszen t�bb gy�zelem mellett m�r 6 veres�g �s 5 d�ntetlen rontja a statisztik�j�t. M�g hazai p�ly�n meg tudta verni a Lad�nyt �s d�ntetlent j�tszott a V�szt�vel, tov�bb� a Cs�nyi utc�ban is d�ntetlent j�tszott vel�nk �sszel, addig v�ratlan veres�geket is szenvedett, legut�bbi m�rk�z�s�n nagy zak�t kapott V�szt�n, el�tte nem tudta megverni a G�dorost, viszont sim�n lerendezte a K�tegyh�z�t. A 17 g�los Kiss  �s a 9 g�los M�sz�ros a csapat legg�ler�sebb j�t�kosai, r�juk mindenk�ppen oda kell figyelnie v�d�inknek. Amennyiben ezt a m�rk�z�st siker�l 3 ponttal z�rni csapatunknak, �gy hatalmas l�p�st tehet a v�gs� els� hely megtart�sa fel�, de a d�ntetlen sem sz�m�tana kudarcnak! Ami a m�sodoszt�lyban m�rvad� lehet: az els� nyolc �sszevet�s�ben csapatunk eddig 22 pontot szerzett, m�g a T�tkoml�s csup�n 8 pontot, teh�t a rangad�kon eddig nem sok bab�r termett ellenfel�nk sz�m�ra! A csapatuk szinte ugyanaz, mint amelyik az �sszel n�lunk d�ntetlent j�tszott.

Egy kis t�rt�nelem �s virtu�lis ismeretterjeszt� t�ra:

T�tkoml�s v�ros

(B�k�s megye)

T�tkoml�s v�ros B�k�s megye d�l-nyugati sz�glet�ben.

C�mere: �ll�, cs�csk�s talp� pajzs k�k mezej�nek z�ld udvar�n jobb oldalon kv�derk�vekb�l emelt, timpanon oromzat� nyeregtet�s arany �p�let �ll kapuzat�val enyh�n balra fordulva. Balr�l tagolt (egy keresztl�chez kapcsolt �t f�gg�leges elem�) arany ker�t�s l�tszik, amelyre �ri�si arany koml� fut fel, s a c�l�p helye fel� t�rekedve n�vekszik a pajzsf�ig. A jobb pajzsf�ben tizenhat sugar� arany napkorong, a balban ez�st �jhold lebeg.

Az uralkod� k�k pajzsmez� a Z�lyom, Hont �s N�gr�d v�rmegy�kb�l (B�k�s)Szentandr�sra, majd onnan 1746. �prilis 24-�n idetelep�lt szlov�kok (80 csal�d) nemzeti sz�ne, a t�jra borul� �gbolt meghat�roz�ja, a term�szetes �s etikai tisztas�g, �szintes�g kifejez�je, s eml�keztet a sok panasz gy�gy�t�s�ra alkalmas, j�dos gy�gyv�zre, amely itt fakadt fel. Egyben a telep�l�s nev�nek "t�t" el�tagj�t is megmagyar�zza.

A z�ld pajzstalp, a virul� term�szet, az �seredeti �s termesztett veget�ci� meghat�roz�ja, jelzi, hogy a lakoss�g f�foglalkoz�sa �vsz�zadokon �t a mez�gazdas�gi termel�s volt, amelyet sz�v�s, kitart� munk�val eredm�nyesen �ztek.

A Nap, r�gi asztr�lis jelk�p, �rz�kelteti a term�szet �s t�rsadalom negat�v jelentkez�si form�inak lek�zd�s�re hivatott er�t, a l�t folyamatoss�g�t, eset�nkben azt, hogy e vid�ken, a K�r�s-Maros k�zben, a neolitikum �ta folyamatos az �let. E telep�l�s a r�g�szeti leletek tan�bizonys�ga szerint, m�r a 11. sz�zadban l�tezett �s m�r a tat�rj�r�s idej�n is templomos hely volt.

A Hold a ciklikuss�g, az �lland� meg�jul�s mellett azt is f�mjelzi, hogy a 15. sz�zad k�zep�t�l adatolhat� birtokosok k�z�tt ott szerepel a t�r�kver� h�s, Hunyadi J�nos �s feles�ge Szil�gyi Erzs�bet is, vagy a t�r�k elleni k�zdelemben szint�n h�rnevet szerz� Kerecs�nyi L�szl� gyulai kapit�ny.

B�vebben a bels� oldalon!