A magyars�g m�r a honfoglal�skor, vagy k�zvetlen�l a honfoglal�s ut�n lakta ezt a ter�letet. 1075-b�l van els� �r�sos eml�k�nk, melyben I. G�za kir�ly a garamszentbenedeki monostor alap�t� oklevele alapj�n enged�lyezi, hogy a monostor 3 h�zn�p szolg�ja sert�seit egy�tt legeltethesse a kir�ly tulajdon�t k�pez� sert�sekkel a dobozi erd�kben. A K�r�s�k v�lgy�ben hatalmas l�pos, n�das, mocsaras ter�letek nagy sz�zal�k�t a vadvizek birtokolt�k. Lakhat� r�szek csak a h�tasabb ter�letek voltak, melyeket t�lgyerd�k bor�tottak. Doboz els� lak�inak l�te ezekhez a mocsaras, vizes �s erd�s ter�letekhez k�t�dik.

A c�merben l�that� k�k sz�n a t�jra jellemz� vizeket szimboliz�lja.

A kir�lyi korona, mely a c�meren l�that�, a kir�lyi birtokkal hozhat� �sszef�gg�sbe, mivel a dobozi t�lgyerd�kben hatalmas kir�lyi kond�kat, nagysz�m� sert�st �riztek, legeltettek.

1138-ban II. B�la kir�ly 9 dobozi szolg�t, 70 ems�t - koc�t - �s 60 m�hkast is aj�nd�kozott Dobozr�l a d�m�si egyh�znak.

A telep�l�s lak�i, mivel Doboz kir�lyi sert�shizlal� volt, bizonyos kiv�lts�gokat is �lveztek. Dobozon sz�kelt egy Gejza nev� szentsz�ki �gyviv�, aki a lakoss�g �gyes-bajos dolgait int�zte.

II. Andr�s kir�ly zavaros id�szak�ban Doboz megsz�nt kir�lyi sert�shizlal� hely lenni. Vagy maga a mindig p�nzsz�k�ben l�v� kir�ly idegen�tette el, vagy az orsz�gos k�zzavarban elfoglalt�k a Huszt, P�zm�n �s Aba csal�dok.

1403-1566-ig a t�r�k h�dolts�g kezdet�ig Doboz �s az erd�s�gek a gyulai uradalomhoz tartoztak.

1560 k�r�l Doboz lakosai - 18 eg�sz �s 18 f�l telkes jobb�gy, kb. 280 lakossal - a gyulai v�r sz�m�ra faszenet voltak k�telesek �getni. A fasz�n nem csak a kov�csok ig�ny�t el�g�tette ki, hanem a v�r�rs�g fegyverzet�hez sz�ks�ges puskapor alapanyag�ul is szolg�lt. A doboziak most m�r szoros kapcsolatba ker�ltek Gyul�val. Sokan a v�rban szolg�ltak mint virraszt�k, m�sok az uradalmi erd�kben teljes�tettek erd��ri szolg�latot.

A c�merben l�that� balt�t tart� p�nc�los kar ezekkel a tev�kenys�gekkel van �sszef�gg�sben.

Az orsz�g h�rom r�szre szakad�sa ut�n a telep�l�s k�l�n�s helyzetbe ker�lt. T�bb �zben �s t�bb �ven kereszt�l el�fordult, hogy a falunak a Fekete-K�r�s jobb partj�n l�v� r�sze Erd�lyhez, a bal partj�n l�v� r�sz a t�r�k h�dolts�ghoz tartozott. A t�r�k ki�z�se ut�n 1685-t�l Doboz eln�ptelenedett s az 1698-as �ssze�r�skor is csak 20 h�z romjai tal�lhat�k Dobozon. �jratelep�t�se 1713-ban kezd�d�tt, f�leg szlov�kokkal, de 1715-ben m�r 30 magyar jobb�gy- �s 8 zsell�rcsal�d lakja Dobozt. 1720-ban a Harruckern-dominium tartoz�ka 1798-ig. Ekkor z�log �tj�n �zv. Siskovics J�zsefn�t�l Dobozt s a hozz� tartoz� puszt�kat, Gerl�t �s Dobozmegyert megszerzi Gr�f Wenckheim J�zsefn�.

Ezt k�vet� �vtizedekben a Wenckheim csal�d a telep�l�s legnagyobb f�ldbirtokosa. Az 1848-as jobb�gyfelszabad�t�s ut�n a k�zs�g 1/4 r�sze a falu n�p��, 3/4 r�sze a Wenckheim csal�d kez�ben maradt. A telep�l�s k�z�ppontj�ban a gyulai Czigler Antal �p�tette fel a csal�d vad�szkast�ly�t.

A kast�ly mellett Ybl Mikl�s tervei alapj�n 1854-ben romantikus st�lusban ist�ll� �s kocsisz�n �p�lt.

A kast�lyhoz tartoz� - ma m�r term�szetv�delmi ter�lett� nyilv�n�tott - kast�lyparkban 1902-ben a b�csi Nikolaus Schidek neorom�n st�lusban �p�tette fel a csal�d kript�j�t �s a Szent Kereszt k�poln�t, mely a k�rny�k d�sze: a k�znyelv szerint "�kszerdoboz".

Idegenforgalmi l�tv�nyoss�g a telep�l�sen az 1794-1798-ban �p�lt barokk st�lus� reform�tus templom, valamint az 1863-ban �p�lt romantikus st�lus� h�romszintes, sil�tornyos magt�r�p�let, mely Ybl Mikl�s kiemelked� alkot�sa.